Véletlen felfedezések

Vajon mi a közös a telefonban, a post-it noteban és a tépőzárban? Az, hogy mindhármat véletlenül fedezték fel. A tudományos eredményeket általában komoly kutatások és megfigyelések előzik meg, de lehetnek kivételek. Meglepően sok felfedezés a véletlen műve.

Alexander Fleming penicillin találmánya egy példa erre a sok közül. 1928-ban történt, amikor egy Staphylococcus baktériumot hagyott laboratóriuma munkaasztalán, miközben elutazott két hétre nyaralni. Mikor visszaérkezett, a baktériumtenyészetet ellepte egy gomba, mely megakadályozta a baktérium növekedését. Így találta fel az antibiotikumot!

Nem ez volt az első véletlenszerű felfedezés. Évszázadokon keresztül az ilyen találmányok okozták a legnagyobb áttörést az élet minden területén. Különösen a kémiára volt ez jellemző – tekintsük meg az Xperimania időszalagot a példák kedvéért. Itt néhány véletlenszerű – a szerencsés véletlennek köszönhető - találmányt sorolunk fel, melyeket a kutatók sokszor úgy fedeztek fel, hogy közben egész mást kutattak!

• Post-it note

1970-ben Spencer Silver kémikus a 3M kutató laboratóriumában egy erős ragasztó előállításán dolgozott, melynek eredménye egy kevésbé erős anyag lett. Amikor két papírlapot szétválasztott, melyeket ezzel a ragasztóval kent be, felismerte, hogy a papír csak az egyik oldalon ragad. Ezzel nem ment sokra. Négy évvel később egy kollégájának - aki egy templomi kórus tagja volt - briliáns ötlete támadt. Énekes könyvéből mindig kiestek a könyvjelzők, ezért Spencer ragasztójával bevonta azokat. Mintha csoda történt volna, a könyvjelzők nem estek többet ki és az eltávolításuk során a papír sem sérült. Megszületett a ragasztós papír fecni. Ez napjainkban a legnépszerűbb irodai eszköz.

• Celofán

A celofánnak, a legnépszerűbb műanyag csomagolóanyagnak az ötlete egy svájci textilmérnöknek, Jacques Brandenbergernek a fejéből pattant ki miközben egy étteremben üldögélt. Miután egy vendég kiöntött egy üveg bort az asztalterítőre, laboratóriumába azzal az eltökélt szándékkal tért vissza, hogy az abroszt egy átlátszó bevonattal vízállóvá teszi. Különböző anyagokkal kísérletezett, és végül átlátszó viszkózát használt. Nem vált be az eredmény, mivel az anyag merev és törékeny lett. Brandenberger ugyanakkor felismerte, hogy a levált, átlátszó rétegnek más funkciója is lehet. 1908-ra kifejlesztett egy olyan gépet, mely átlátszó viszkóz lapokat gyártott, ezeket celofánnak nevezte el.

• Velcro

A tépőzárat George de Mestral svájci mérnök találta fel 1941-ben. Az ötlet egy erdei séta közben jutott az eszébe, amikor is jobban szemügyre vette az Alpokban a ruhájába és kutyája bundájába ragadt bogáncsokat. Mikroszkóppal megvizsgálta és elhatározta, hogy a bogáncs horgaihoz hasonló, egyedülálló „textilzárat” készít. Mestral kezdetben ellenállásba ütközött, sőt ki is nevették ötletéért, mégis ragaszkodott elhatározásához. Számos próbálgatás után észrevette, hogy az infravörös fény alatt varrt nylonon apró de erős kampók képződnek, melyekkel könnyen hozzátapad finomabb, bársonyos nylon anyagokhoz. Tudtad, hogy Mestral a találmányát velours francia szó után Velcro-nak a nevezte el, melynek jelentése bársony és horgolótű?

Persze a véletlen önmagában nem elég az ilyen fontos felfedezésekhez. A felkészült feltalálónak nyitottnak kell lennie, hogy felfedezze, megértse és konstruktívan használja fel a váratlan események eredményeit. Jól fogalmazza meg ezt a francia tudós, Louis Pasteur: “A megfigyelések területén csak a felkészült elmének kedvez a véletlen.” Igaz ugyan, hogy ezt a Lille Egyetem Tudományos karának megnyitóján mondta 1854-ben, napjainkban ugyanúgy érvényes.

Ma különösen nagy igény van tudományos kutatásokra, hiszen a társadalom olyan kulcsfontosságú területeinek problémáira adhatnak választ, mint élelmiszerbiztonság, egészség, vagy energiaügy. Egy váratlan lehetőség nem kerülheti el a figyelmünket. A jövő felkészült, nyílt és befogadó képes elméit támogatni kell. Ezt a folyamatot már az iskola első éveiben el kell kezdeni. Ezért fontos a tudományok oktatása, hiszen a tanult, kritikus és mindenre nyitott diákok lesznek a jövő újítói. Érzel csábítást a kihívásokra? Nyisd ki a füled, járj nyitott szemmel és egy nap lehet, hogy te kiáltod: “Eureka”!