Hogyan hasznosíthatók a kémiai anyagok a művészeti restaurálásoknál?

A művészeti restauráció a művészet és a kémia kombinációja. A művészek a legrégebbi időktől kezdve használnak kemikáliákat, elég, ha csak a legelső sziklafestményeken használt természetes színezőanyagokra gondolunk. Napjainkban az olyan korszerű vegyszerek, mint az oldószerek, gyanta, gombaölő szerek és a szilícium nélkülözhetetlenek Földünk művészeti és kulturális örökségének megőrzésében.

A kémia és fizika alapjaiban határozzák meg a legmegfelelőbb restaurálási folyamatokat a festészet, szobrászat, textilipar és a régi műemlékek esetében. Korszerű, kifinomult vegyszerekkel Michelango szobraitól és freskóitól kezdve a Qin Shi Huangdi terracotta harcosain keresztül egészen a szabadságszoborig mindent meg lehet restaurálni, őrizni és védeni. Körülbelül 120 - 140 különböző keverékeket, összetevőt használnak a szakértők a restaurálási munkáknál! Ezért szükséges, hogy egy restaurátor stabil természettudományos ismeretekkel rendelkezzen, hogy megfelelően tudja használni az anyagokat.
 
Restaurátor mint kémiai szakértő

A restaurálási folyamat a mű átfogó elbírálásával, értékelésével kezdődik. A restaurátor a művészettörténésszel együttműködve megállapítja a műalkotás keletkezésének idejét és elhelyezi az adott korban, tanulmányozza az adott időszak alkalmazott technikáit és felhasznált anyagait, valamint a mechanizmusokat. Azonosítja a műalkotás olyan alkotóelemeit, mint pl. színezőanyagok, színek, adalékanyagok, fénymáz, mielőtt megvizsgálja azok tulajdonságait és kémiai reakcióit.

Az emberi rongálásokon kívül a műalkotásokat a napfény, a nedvesség és a nem helyes anyagokkal történő karbantartás is károsítja. A kémia rámutat arra, hogy miért és hogyan romlik el egy műalkotás az idők során, és hogy ezt hogyan lehet megakadályozni.

A restaurátoroknak a legmegfelelőbb technikát és anyagot is ismerniük kell ahhoz, hogy a világszerte kiállított műtárgyakat meg tudják védeni. Minden értékálló folyamatot, lehetőséget figyelembe kell venniük, pl. az utazás során várható környezeti hatásokat, hőmérsékletet, megvilágítást, a legmegfelelőbb eljárást, és bánásmódot, valamint az adott gyűjtemény konzerválási feltételeit.

A világ kulturális örökségeinek megőrzése

Vegyük példának az igen jó minőségű oldódó fedőréteget melyet a világ kulturális örökségének megóvására használnak, régi kastélyok, templomok és emlékművek, valamint modern építészeti csodák megőrzésére. Szentpéterváron-Oroszországban- az extrém éghajlati tényezők és a szennyezés súlyosan megrongálta a világhírű Téli Palota homlokzatát. Ehhez persze a városi környezet is hozzájárult. Alapos vizsgálatok után speciális fedőréteggel vonták be az épületet a restauráció során, mely így nagy védelmet nyújt és nemcsak vízálló, de még öntisztuló is.

Az Xperimania on-line társalgása tovább boncolgatja a “ Hogyan hasznosíthatók a vegyszerek a művészeti restaurálásoknál ?” témát 2009. február 5-én, 14.00h-kor, Közép-Európai idő szerint (franciául).

A társalgást a “Művészet és Kémia” c. konferencia előzi meg 2009. január 28-án a Kémia Házában, Párizsban.  Az eseményről az alábbi honlapon szerezhetünk részletes információt www.uic.fr

Kapcsolódó linkek
http://www.essenscia.be/01/MyDocuments/Chimie_colore_la_vie.pdf
http://www.essenscia.be/01/MyDocuments/Chimie_et_esthetique.pdf
http://www.cefic.org/templates/shwNewsFull.asp?NSID=501&HID=2&P=7&NID=469
http://www.esig.info/uploads/documents/110-523-bene_cultural_heritage%20-%20approved.pdf
http://www.esig.info/content.php?level1=6&level2=16&mode=2&id=84
http://www.studyrama.com/article.php3?id_article=766
http://www.studya.com/formations_metiers/ART/Restaurateur_oeuvres_art.htm