Kémia és környezet: segítség vagy akadály?
A klímaváltozás, a vízszennyezés, illetve a megújuló energiaforrások hétköznapjaink egyre fontosabb környezetvédelmi témái, melyek az újságok vezércikkeiben szerepelnek. Sokan a kémiát és a vegyipart környezetszennyezőnek tartják, pedig az új találmányok és tudományos kutatások elősegítik a környezetbarát anyagok fejlesztését, miközben az elvárt minőséget is biztosítják.
Az évek során az ipar és a közvélemény ráismert néhány múltbeli gyakorlat káros hatására és a környezet védelmének szükségességére. Korszerű életmódunk környezetre gyakorolt negatív hatásait kevesen ismerték fel, és leginkább csak az új és hasznos anyagok és termékek létrehozásával kötötték össze a modern életet.
Biológiai és kémiai kutatások rávilágítottak arra, hogy a kémiai és petrolkémiai ipari folyamatok megoldással szolgálhatnak az olyan környezeti problémákra, mint pl. a klímaváltozás, hulladék, újrahasznosítás és energiahatékonyság. Kémikusok nélkül soha nem érthettük volna meg igazán ezeket a problémákat. Alapvető változások mentek végbe és történnek ma is az alternatív megoldások kivitelezésében.
Számos önkéntes kezdeményezést is elindított az iparág, mint például a Felelős Gondoskodás (‘Responsible Care’) programot, hogy növelje az egészség és a környezetvédelem területén végbemenő változások színvonalát és hogy az előírásoknak megfelelő biztonságos és fenntartható közlekedési rendszert hozzon létre. A Felelős Gondoskodás (‘Responsible Care’) program részeként útmutatók jelennek meg a megfelelő elővigyázatosságot igénylő kémiai anyagok elosztásáról és kezeléséről. Mindez az új Európai Kémiai Törvénnyel (REACH) a vegyipar biztonságos és környezetbarát működését garantálja.
Ezzel párhuzamosan, a kémikusok még környezetkímélőbb és fenntarthatóbb módszereket kutatnak, melyek a gazdaság és az iparág fejlődését is biztosítják egyben. A következőkben erre sorolunk fel példákat:
- Bioüzemanyag: az üzemanyagot biomasszából állítják elő. Sok biomassza termékből lehet előállítani közlekedéshez szükséges üzemanyagot: nádcukor, repcemag, kukorica, szalma, fa, állati ürülékek, mezőgazdasági maradványok és hulladékok;
- Bioműanyag: műanyagok, melyek természetes, növényi alapanyagokból készülnek és biológiailag lebonthatók;
- Szigetelés: korszerű szigetelőanyagok, melyek segítségével otthonunk energiahatékonyabb lesz;
- Könnyű műanyagok, melyek csökkentik az autók és a repülőgépek üzemanyag fogyasztását;
- Üzemanyagcellák: amikor beindítjuk az autókat vagy a motorokbicikliket, a hidrogén üzemanyag cellák gázok helyett vízgőzt hoznak létre;
- Új világítási technikák (mint pl. szervesanyagokat használó fénykibocsátó dióda - OLEDS) melyek több fényt hoznak létre kevesebb energia felhasználásával;
- Szélturbinák és napelempanelek: mindkettőhöz a vegyipar állítja elő az alkatrészeket. A fémlapátokat leginkább üvegszálakkal megerősített poliészter váltja fel, hogy a legzordabb időjárást is átvészeljék.
A mesterséges kémiai anyagokat általában rossznak, míg a természeteseket jónak tekintjük. Nem biztos, hogy ami természetes, az egyben jó is az egészségre vagy a környezetre – és ami mesterséges, az pedig nem biztonságos. Mi lehet egy erdőtűznél természetesebb például? Mint minden égési folyamat, az ebből származó füst mind az ember egészségére, mind pedig a környezetre ártalmas lehet.
Ha egy termék hatását vizsgáljuk, az egész életciklusát figyelembe kell vennünk (keletkezésétől egészen felhasználásáig). Elgondolkodtunk már azon, hogy a pamut-láz jobban igénybe veszi a környezetet, mint a szintetikus szálak, nevezetesen a poliészter készítése? Mégpedig azért, mert a pamut előállításához rengeteg mennyiségű vízre, és növényvédő szerre van szükség.
Ahhoz, hogy a kémia tudománya a kutatásokkal és a gyors fejlődéssel együtt megerősödjön, a környezettel és a természettel harmonikus kényelmes életet kell biztosítania mindenki számára. Az összes modern tudományág legnagyobb kihívása, és főleg a környezet vonatkozásában, - a technológia, a természet és az ember együttes figyelembe vétele.
