Hogyan befolyásolja a kémia az éghajlat változását?

3 országból nyolc iskola vett részt az első Xperimania II társalgásban, mely spanyolul zajlott. Enrique Espi, a társalgás vendége a Repsol YPF vezető toxikológusa Madridban, elmagyarázta a diákoknak, hogy hogyan lehet a CO₂ kibocsátást csökkenteni a háztartásokban, illetve, hogy hogyan járul hozzá a petrolkémia a melegházhatást előidéző gázok kibocsátásának csökkentéséhez.

Spanyolországból, Szlovéniából és Svédországból vettek részt diákok az első, 2008-2009-ben megrendezett többnyelvű Xperimania társalgásban, mely ezúttal spanyolul zajlott. Az éghajlatváltozás megfékezése mindenki számára aktuális probléma – politikusoktól az átlag polgárokig, felnőttektől a gyerekekig, mindenkit érint. 

Hogyan fogyasszunk kevesebb energiát

A spanyol IES La Nucia középiskola diákjai arra voltak kiváncsiak, hogy hogyan lehet az energiafogyasztást és a CO₂ kibocsátást csökkenteni saját otthonukban. A szakértő azt válaszolta, hogy első lépésként megfelelő szigeteléssel, energiatakarékos égőkkel és háztartási gépekkel jó úton haladunk a cél felé. Válaszában Enrique a szlovén Gimnazija Poljane iskola diákjainak elmagyarázta, hogy az energiatakarékos izzók akár 70%-kal kevesebb energiát fogyasztanak, tartósabbak, valamint újrahasznosíthatók is.

Hogyan kezeli a petrolkémia a CO₂ kibocsátás problémáját? Kérdezték a IES La Canal iskola diákjai. Enrique Espi felsorolt néhány lehetőséget, mint pl. CO₂ kibocsátást csökkentő termelést, CO₂ visszatartását és raktározását egyéb felhasználásokhoz.

Másik fontos szempont az energiahatékonyság fejlesztése, mely nem új a petrolkémia számára, hiszen az energiafelhasználás termékenként átlagosan majdnem 40 %-kal csökkent az EU-ban 1990 és 2004 között, és továbbra is csökken.  Mindez annak az új folyamatnak köszönhető, hogy az ipar elkötelezett híve az ipari telephelyek és termékek nagyobb energiahatékonyságának.
 
Az energiatermelés új módjai

AIES Joan Fuster iskola diákjai a mezőgazdaságilag igen fejlett Suecaból, Spanyolországból, azt kérdezték, hogy lehet-e például rizsszalmából vagy narancshéjból energiát előállítani. Enrique Espi elmagyarázta, hogy minden biomasszából lehet energiát nyerni. A biomassza a Földön lévő biológiai eredetű szervesanyag-tömeg (fák, termés, fű, fa alom, gyökér, mezőgazdasági hulladék stb.). Erőművekben egyszerűbb az energia előűllítása biomasszából, de közlekedésre használatos bioüzemanyagot már nehezebb kinyerni belőle.
 
Elképzelhető egy új jégkorszak?

Néhány diák az éghajlatváltozás problémájának eredetére, okaira kérdezett rá. Miért változik az éghajlat? Milyen az ökológiai lábnyomunk? A IES La Malladeta iskola diákjai La Vila Joiosa-ból, Spanyolországból azt kérdezték, hogy lehetséges-e egy új jégkorszak. Ugyan egy új jégkorszak elég valószínűtlen, magyarázta Enrique Espi, mégis egyes területeken egyre hidegebb lehet.

Jelenleg 15ºC az átlaghőmérséklet a Földön. A melegházhatást okozó gázok ugyan növelik a hőmérsékletet, de nélkülük és természetes hatásuk nélkül nem élhetne ember a Földön, hiszen akkor -18ºC hőmérsékleten kellene fagyoskodnunk.

Jelentősen növekedett napjainkban a gázkoncentráció a fosszilis üzemanyag égetés miatt. A földhasználat és mezőgazdaság miatt a 20. században 0.6°C –os a növekedés. További információk ezen a honlapon találhatók
http://www.greenfacts.org/studies/climate_change/index.htm.

A társalgás letöltése (pdf, spanyolul)

Háttér anyag

IES La Canal Petrer School, Spanyolország Tanár: Magdalena Fernández	IES La Canal Petrer School, Spanyolország Tanár: Magdalena Fernández
Gimnazija Poljane High School, Szlovénia Tanár: Breda Policar	Gimnazija Poljane High School, Szlovénia Tanár: Breda Policar
IES La Malladeta, Spanyolország Tanárok: Emilio Moncho és Jaume Vaello	Gimnazija Poljane High School, Szlovénia Tanár: Breda Policar